KARDAMOM

Ha Burgenland, akkor vörösbor és ruszti aszú

2012.02.01. 08:00 szólj hozzá bukovics

A hétvégén megyek Bécsbe, és ha már ott leszek, és van egy Wein&Co nevű tök jó szupermarket, ahol borok meg mindenféle borozáshoz feltétlenül szükséges kiegészítők kaphatóak, így hát gondoltam, veszek sok burgenlandi bort is.

Eddig még nem fedeztem fel ezt a borvidéket, holott itt van tőlünk húszpercnyire. Jó, már elég sok burgenlandi bort kóstoltam itthon, de akkor még nem nagyon gondoltam, hogy ez a téma engem valaha komolyan érdekelni fog. Először akkor tetszett meg Burgenland, amikor pár éve a nezsideri úton autóztunk, és láttam a rengeteg borászatot és köztük Hillinger üvegkockáját az egyik faluvégi lankán.

Igazán pedig akkor tetszett meg Burgenland, amikor nemrég felbontottunk Hillingertől egy 2008-as St. Laurentet. (Ez egy eredetileg Burgundiából származó fajta, amit azonban az osztrákok nagyon megkedveltek, és előszeretettel készítenek belőle bort.) Bár sokan mondják, hogy a Hillinger nem az igazi, ez a bor teljesen rendben volt, és mutatott valami olyat, amit nagyon kevés magyar vörösbor tud. Azóta még pár burgenlandi bort kóstoltam, és egy fura, félédes sauvignon blanc-t kivéve, tetszett mind.

Az elmúlt napokban rengeteget olvastam a burgenlandi borokról. Szimpatikus volt például a Dropshop látogatása apropóján írt bejegyzésben olvasott hozzáállás, miszerint a helyi borászok kéthetente összeülnek, összedobják a pénzt különböző külföldi csúcsborokra, és rendszeresen, együtt kóstolva tanulnak. Követendő példa, még ha például Tokajban a fajták és a célok különbözősége miatt nem biztos, hogy ennyire hasznos lenne, a látókört azonban mindenképpen bővítené. A másik dolog, ami tetszett, az a MA posztja volt a kékfrankosokról, ott is az, hogy megismerkedtem a Krutzler névvel. Olvastam még mindenféle borkritikát is, de az sosem tudott annyira izgatni, hogy olvasás után megmaradjon bennem.

Krutzleren kívül érdekel még Gernot és Heike Heinrich borászata. Ők a számos méltató cikk mellett honlapjukkal győztek meg, amiben sokszor szembemennek mindenféle divatos dologgal, leszögezik például, hogy olyan, hogy biobor, nem létezik. (Két borukat egyébként a Bortársaságnál is kapni, az engem érdeklő St. Laurent ráadásul kb. 1500 forinttal olcsóbban, mint Ausztriában.)

A vörösborokon kívül a ruszti aszú

érdekel még, mert bár tokaji aszút már elég sokféle felfogásban kóstoltam, de sem móri, sem ruszti aszút nem ittam még soha. Körülnéztem pár honlapon, hogyan néz ez ki, de túl sok izgalmat találtam ahhoz, hogy döntést tudjak hozni. Először is, abszolút érdekes, hogy szinte az összes Burgenlandban termesztett fehérszőlőből készül aszú: van olaszrizlingből, sauvignon blanc-ból, chardonnay-ból, pinot blanc-ból, pinot gris-ból, és ezeket össze-vissza házasítják is, mint Tokajban a furmintot a muskotállyal és a hárslevelűvel.

Másodszor pedig, feltűnt, hogy 0,375-ös palackban árulják, ami számomra olyan mennyiség, amivel nem tudok mit kezdeni, mert egy rendes kóstoláshoz legalább félliteres palackra van szükség, ezt tehát jól kitalálták Tokajban. Harmadszor pedig - egy, a Tumblren lezajlott thread kedvéért - érdekes az is, hogy mind üvegdugós, mind parafás, mind csavarzáras megoldás is létezik a ruszti aszú lezárására. Ebből ne legyen rendszer Tokajban, maradjon csak a parafa, abból is a legjobb.

Nyáron pedig végiglátogatom a fenti borászatokat.

A bejegyzés trackback címe:

https://kardamom.blog.hu/api/trackback/id/tr624036638

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

szeretsz minket?

tudjuk, miről beszélünk